Amikor reggel felkelek

�s az ablakon kin�zek

Vastag h�takar� �l a t�jon

S egy sz� jut eszembe: kar�csony.

S�tem�ny illata h�v a konyh�ba,

A testv�reim m�r rakj�k a d�szeket a f�ra

Anya m�g mindig t�szt�t dagaszt,

A m�zeskal�cs-h�zik�ra sz�nes g�mb�ket tapaszt.

Apa �pp a sz�nk�t hozza el�,

L�gy dallamot hoz a sz�l a templom fel�l.

M�r teljesen feld�sz�tett�k a kar�csonyf�t,

Eb�dn�l meggy�jtjuk mind a n�gy gyerty�t.

D�lut�n kimegy�nk j�tszani a dombra,

A hideg sz�l a havat fel�nk f�jja.

Olyan gy�ny�r� volt ez a pillanat,

Ak�r egy mesebeli kar�csonyi k�peslap.

Amikor haza�rt�nk, apa sz�lt:”Egy pillanat!”

S vacsor�ra az aj�nd�kok ott pihentek a fa alatt.

A csillag a kar�csonyf�n �gy ragyogott,

Mint az, amelyik megmutatta a Megv�lt�t.

A sok aj�nd�k k�z�tt

Ott lapult egy kicsi, �ssze nem k�t�z�tt

Az volt az �n aj�nd�kom,

K�v�ncsi voltam, mit sz�l hozz� a csal�dom.

Nem rejtett az nagyot, dr�g�t,

M�gis sz�vem aj�nd�k�t.

N�h�ny kis k�t�tt keszty�t, sapk�t,

Csal�dom gipszbe �nt�tt arc�t.

Soha el nem felejtem azt a pillanatot,

Amikor anyuk�m kibontotta a csomagot:

Hirtelen k�nnyek lept�k el az arc�t

Akkor azt sem b�ntam volna, ha �sszed�l a vil�g.

Sajn�ltam azokat, akik kibontott�k az aj�nd�kot, �s az �nnepnek v�ge,

Nekik ennyi volt a kar�csony. Bar�taim k�z�l csak �n voltam, ki �rtette:

Semmi sem m�lhatja fel�l a csal�di boldogs�got!

�gy fek�dtem le, hogy �reztem: ez az igazi kar�csony!